A Kazincbarcikai
Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum

(mérés-és szabályozástechnikai szak)
későbbi nevén 

Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 
Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar (NMEVAFK) 
öregdiákok honlapja
"Alapította az alapítók évfolyama (1961-1964)"


Tartalom:


Archívum 

Ti küldtétek! (képek, dokumentumok)

Az alapítók 40. éves találkozójának képei

Szőcs Pisti képei az öregekről 

Az alapítók

Tanáraink

Emléktábla avatás Cornides tanár úrnak!

Iskolánk alapításának emléktáblája

Lini István tér avatás a barcikai médiában

A Lini István tér avatás rendezőinek összeállítása

Számontartjuk őket

Az 1961-1964-ben végzettek

Az 1962-1965-ben végzettek 

Az 1963-1966-ban végzettek

Az 1964-1967-ben végzettek

Az 1965-68-ban végzettek

*

Egy kis "ízelítő" a képtárból...

Szőcs Pisti képei a '62-'65-ös évfolyam 40 éves találkozójáról!

Kende Gabi képei a '62-'65-ös évfolyam 40 éves találkozójáról 

Képek a 2006.10.07.-i találkozóról

Széles Marika fotói a régi Barcikáról

*
Képtár

*
Kegyeleti oldal

Archívum:

VILLANÓFÉNY 1.

VILLANÓFÉNY 2.

VILLANÓFÉNY 3.

VILLANÓFÉNY 4.

 Kedves Olvasó!

VILLANÓFÉNY 5.

VILLANÓFÉNY 6.

VILLANÓFÉNY '65.04.

VILLANÓFÉNY '65.05.

VILLANÓFÉNY '65.10.
VILLANÓFÉNY '65.12.
VILLANÓFÉNY '66.03.

VILLANÓFÉNY '66.05.

VILLANÓFÉNY '66.10.

VILLANÓFÉNY '66. 12.

VILLANÓFÉNY '67. 03.

VILLANÓFÉNY '67.05.

***

Gólyabáli '65

Gólyabál '66

Gólyabáli meghívó '67

Ezeregynehány...

Bélyegzők változása!

Életünk (NME VAFK) 1975/76. 4. sz.



Iskolánk, anno...


Főépület
Foto: Grabovszky Elli

Kedves Iskolatársaim!


2011 októberében múlt 50 éve, hogy megindult az oktatás iskolánkban, megnyitásakor így nevezték; Kazincbarcikai Felsőfokú Vegyipari Műszerezési és Automatizálási Technikumban. Mi, akik akkor kezdtünk itt tanulni, három évet töltöttünk el falai között, tisztelt évfolyamvezetőnk, Cornides Pista bácsi terelgető szárnyai alatt, de jószívvel emlékezünk többi tanárunkra és az iskola segítő szakszemélyzetére, minden munkatársára. Jószerivel mindenkiről – kis gondolkodás után – anekdotát, vagy csak egyszerűen egy emlékezetes történetet tudnánk mesélni. Nézegetem az általatok küldött korabeli képeket, olvasom írásaitokat és akárhogyan is próbálkozom, sehogyan sem jutnak eszembe rossz dolgok, fájdalmak, csalódások vagy elhallgatni valók. Biztosan az idő is szépíti a dolgokat, de tudom, tudatosan tudom, csak a jó dolgokat tartottam meg, mert hála ennek az iskolának, Lini Pista bácsi felülről oltalmazó figyelmének, Cornides papa toleráns munkájának, Bencz tanár úr elnéző jóindulatának, ugyanakkor szigorú szakmai útmutatásainak, Pintér tanár úr gyakorlatias óráinak... de hadd ne soroljam tovább, mindannyiuknak, akik velünk atyailag foglalkoztak, csak a jókat tartottam, tarthattam meg. Biztosan tudom, vitába szállnátok velem, de én ezen nem vitatkozom. Az én „három évem” nem hagyom, az én élményeim, amelyeket ott kaptam tanártól, szakmai-emberi példából... nem hagyom elvitatni.

Most azt gondoltuk, hogy emléktáblát állítunk azóta megszűnt iskolánknak, az alapítóknak, akik minden meggyőző eszközt, szavakat és tetteket hosszan és magukat nem kímélve bevetettek azért, hogy megalakulhasson az intézmény és elkezdődjék az akkor nagy fejlődés előtt álló vegyipar számára nagyon fontos szakemberképzés. Harcuk eredménye a mi iskolánk lett, amelybe mi csak besétáltunk és más dolgunk sem volt, mint tanulni, szokásokat, „hagyományokat” alapítani... ami talán sikerült. Hadd higgyem, hogy sikerült! Hadd gondoljam, hogy nem hoztunk szégyent Linire, Cornidesre, Benczre, Pintérre, Uzsokira, Szilágyira, Cservenkára, Kiss Jóskára és a többiekre! Nem. Nem hoztunk. Nyugodt vagyok. Nem tudom, lesz-e az emléktáblából valami, a körülötte felparázsló igaztalan vita kétségeket támaszt bennem. Lelke rajta, aki a szövegen, a neveken vitatkozik.

Magam nyugodt szívvel zárom most le ezt a honlapot, amelyet hét éve, kezdtem és amelyet most, az 50. évfordulón befejezek. Ez is egyfajta emléktábla.

Köszönöm azoknak, akik ebben segítettek, akik figyelemmel kísérték a munkámat és akik közül talán valakinek, valakiknek örömet is okozott.


2011 november 4.
a Szerkesztő


Az 50. évforduló megemlékező oldala itt.

Az Irinyi János Középiskola honlapján meglehetősen hiányos az iskolánk története:

Idézet a jelenleg is működő Irinyi János Középiskola honlapjáról:
"Az iskola első épülete a BVK rendészeti laktanyája volt (ma ebben van a Kereskedelmi Igazgatóság székhelye).1961-ben a Vegyipari Technikum új épületbe költözhetett. Az volt a mai épület Egressy útra néző szárnya. Az eredeti épület többszöri bővítésen ment át (1963; 1965) míg elnyerte mai formáját. 1968-ra felépült az iskola szomszédságában a diákotthon, majd 1971-ben átadták az akkori Vegyipari Szakközépiskola új, Tardonai úti oktatási épületét, amely 2001. június 30-ig működött. A többszöri építészeti átalakítás azért volt szükséges, mert az oktatásnak követnie kellett az állandóan voltozó gazdasági igényeket. 1961-ben a Vegyipari Technikummal közös igazgatásban Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum kezdte meg működését. 1970-ben a Felsőfokú Technikumot a Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karává szervezték át, (...csak pontosítom az átszervezés utáni nevét: Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar Kazincbarcika... a szerk. megjegyzése) amely 1989-ig működött 

(A Magyar Nemzetben 1987 március 28-án cikk jelent meg a Főiskola megszűnéséről... cikk: 1. rész. 2. rész. a Szerk. betoldása!))

1970-ben megszűnt a közös igazgatás is. A szakközépiskola a gyakorlati oktatási helyeket, tornatermet és a diákotthoni férőhelyek egy részét bérleményként használta. Az Irinyi 1969-ig működött vegyipari technikumként. Ettől kezdve a szakképzés reformjának eredményeként Vegyipari Szakközépiskola lett. Az általános vegyész szak mellett beindult a vegyipari gépészeti szakon is a képzés. 1985-ben történt az első komoly váltás, amikor víz- és szennyvíz-technológiai szakcsoportos képzés indult, 1987-ben villamos szakcsoportos, 1992-ben pedig közgazdászképzéssel bővült a kínálat."


 ... hát, ennyi maradt  az iskolánk emlékéből az utódiskola honlapján. Nem sok!


Talán Profnak (Dr. Nagy Ákos barátunk) van igaza : "Szívesen lennék újra diák Barcikán - és nem csak azért, mert ez utoljára sok évvel ezelőtt történt velem. Nem, Barcikához azért nem ragaszkodnék olyan nagyon. A város sem ragaszkodott hozzánk. Kicsit mindig erőszakoskodnunk kellett, hogy elfogadjon, pedig sokkal többet tettünk volna érte, ha barátságosabb. (amit így is tettünk érte, az sem kevés! ... a szerk. megjegyzése) Ez a mondat az Iskolára is vonatkozott. Ugye érthető a múlt idő?"

De talán nem is érdekes ez. A lényeg;  a mi emlékeink, amit mi gondolunk ezekről az évekről, ami VELÜNK és ITT megtörtént.  Tanáraink, barátaink, szerelmeink, a barcikai emberek, a BVK,   a tanulás, a munka, amit itt végeztünk.

A Szerkesztő

Oldal lezárva: 2011 nov. 5.
A honlap Firefox böngészőre
és 1920x1080 pixel felbontásra optimálva



Linkek:



Cornides tanár úr lapja

Hajagos család honlapja

Iskolánk ma

Kazincbarcika

Hídvári Imre lapja

Impresszum:

Írják: az alapító évfolyam és minden iskolatársunk, aki csatlakozik

Szerkeszti: "legkisebb"




Honlapunknak helyet ad:
Gyors, rugalmas, felhasználóbarát!